EGYHÁZASKESZŐ
Az 523 lelket számláló Egyházaskesző Veszprém megyében, a Pápai járásban, Pápától 15 km-re, Csornától 26 km-re fekszik az Alsó- Kemeneshát kistáj részeként a Rába és a Marcal folyók közé beékelődve.
A település neve az ótörök eredetű Keszi törzsnévből származik, s mivel egyházas, templomos hely volt, ezért kapta az egyházas előnevet. Első okleveles említése – akárcsak Várkeszőé- 1361-ből származik és a győri püspökség birtoka volt.
A jó minőségi ártéri területeken szántóföldek és ártéri erdők helyezkednek el, az itt élők mező- és erdőgazdaságból, valamint állattenyésztésből élnek. Lakói a földművelésen kívül az elmúlt századokban kosárfonással, kenderfonással és szövéssel is foglalkoztak, illetve mindezek mellett virágzó iparág volt a bányászat. A település és környéke fontos bazalt, bazalttufa, alginit és bentonit lelőhely, amelyek feltárása korántsem fejeződött be. Az idők során a falu köves altalaját a lakosság kőbányák nyitásával igyekezett hasznosítani. A múlt század közepén még tizenöt bányát tartottak nyilván. A kőbányászás mellett elterjedt foglalkozási ág volt még a szénégetés.
A kőbányászat jelentőségét jól szemlélteti, hogy a falubeli házak jelentős része nem téglából, hanem kőből épült. A belterületi kőfejtők az idők során funkciójukat vesztették, azonban a településen jelenleg is működik egy bentonit bánya és erre építve egy korszerű bentonitfeldolgozó üzem, így a bányászat hagyománya jelenleg is élénken él a településen, a szállító teherautók zaját már megszokták az itt lakók. Bányászati emlékként azonban több kőfejtő is megmaradt. Ezeknek egy részét a település sikeresen rekultíválta, amelyek egy része geológiai látványosságként a település határában megtekinthető.
A település mezőgazdasági hagyományait felelevenítve 2014. évben START munkaprogramot indított, amelynek keretében zöldségféléket és burgonyát termelnek alapvetően a helyi közkonyha igényeinek kielégítésére. A program olyan sikeres volt, hogy a több mint 100 főt kiszolgáló konyha ellátásán túl, rászoruló családok is kaptak a megtermelt zöldségekből és egy részét helyben értékesíteni is tudta az önkormányzat. A fennmaradó felesleget hagyományos módszerekkel tartósították, hogy a konyha ellátása egész évben folyamatos legyen. A program keretében 2015. éven 7 főnek biztosítottak munkát. A zöldségféléken túl 2014-ben az önkormányzat 80 db gyümölcsfát ültetett, 2015-ben 50 db baromfi tartását kezdte meg. Ennek köszönhetően a zöldségeken kívül már tojást is értékesítenek, a nyersanyagok és feldolgozott termékek köre pedig várhatóan évről-évre bővülni fog.
Helyek, amelyeket érdemes felkeresni
Szent Margit római katolikus templom
Az országos műemlékvédelem alatt álló épületet 1782-ben emelték barokk stílusban. A főoltár mögötti falra erősített keretes képen Antiochiai Szent Margit látható, aki az imádság fegyverével és a kereszt jelével legyőzi a sárkány alakjában rátámadó sátánt. A jelenetet a műkedvelő gróf Széchenyi Jenő festette 1903-ban. A templom külső falán az I. világháborúban elesett hősök előtt, a templom belső terében pedig a II. világháború áldozatai előtt tiszteleg a település egy-egy emléktáblával.
Szent Antal kápolna
Az aprócska, magányosan álló Szent Antal kápolna 1819-ben épült az akkor még erdő borította területen. A hívők a kápolnát folyamatosan használták, azonban az utóbbi években nem költöttek rá, így elhanyagolt, romos állapotba került, félő volt, hogy megsemmisül. Az Önkormányzat kezdeményezésére, példás társadalmi összefogásnak köszönhetően azonban 2014-ben felújították, így régi fényében várja a híveket és a látogatókat. Mellette 2015 nyarán került felavatásra az a kőből készült emlékmű, mely a kápolna és a község „kesziségének” történetéről tájékoztat.
Szentháromság szobor
A faragott homokkő szobrot 1896-ban ezredévi emlékül a teljes Szentháromság tiszteletére állította majd az ezredfordulóra rekultíváltatta a település lakossága.
Falumúzeum és fotókiállítás
A Polgármesteri Hivatal tetőterében kialakított falumúzeum civil összefogás eredményeként jött létre 2012-ben. A gyűjtőmunkát néhai Vadas Béla helyi tanító kezdte 30-40 évvel ezelőtt. Ehhez társult Ács Zoltán helyi lakos felajánlása, aki az önkormányzat rendelkezésére bocsájtotta magángyűjteményét, amelyek között a paraszti élet eszközei, bútordarabjai, gazdálkodási szerszámai is megtalálhatóak. A kiállítás része egy régi fényképekből álló kiállítás, amely a település lakosai által átadott, összerendezett képeket tartalmaz. A képek rendszerezése szintén helyi lakos, Viszló Tibornak munkája volt. A civil és önkormányzati összefogás eredményeként a múzeumban megelevenedik a falu történelme. A múzeum hivatali időben (hétfőtől-péntekig, 8-16 óra között) bármikor látogatható. Egyéb időpontokban előzetes telefonos egyeztetés után felkereshető. Időpont egyeztetés a 06-20/263-4278 (Lendvai Jánosné) telefonszámon történik. Igény esetén tárlatvezetés is igényelhető.
Rekultivált kőfejtő
A település talajszerkezete a pliocénkorú vulkánkitöréseknek köszönhetően rendkívül érdekes, a községre jellemző talajrétegződések a bentonit üzem mögötti területen álló rekultivált kőfejtőben kiválóan megfigyelhetőek.
Helyi termelők, vállalkozások, kézművesek
Szálláshely a településen
Név |
Férőhelyek száma (fő) |
Cím |
Telefonszám |
Honlap cím |
Rába-menti Környezetvédelmi Közhasznú Vadászegyesület |
9 |
Egyházaskesző, külterület |
30/437-0476 |
www.rabamentivadaszegyesulet.hu |