Gemara SK - Turism

 EGYHÁZASKESZŐ

Az 523 lelket számláló Egyházaskesző Veszprém megyében, a Pápai járásban, Pápától 15 km-re, Csornától 26 km-re fekszik az Alsó- Kemeneshát kistáj részeként a Rába és a Marcal folyók közé beékelődve.

A település neve az ótörök eredetű Keszi törzsnévből származik, s mivel egyházas, templomos hely volt, ezért kapta az egyházas előnevet. Első okleveles említése – akárcsak Várkeszőé- 1361-ből származik és a győri püspökség birtoka volt.

A jó minőségi ártéri területeken szántóföldek és ártéri erdők helyezkednek el, az itt élők mező- és erdőgazdaságból, valamint állattenyésztésből élnek. Lakói a földművelésen kívül az elmúlt századokban kosárfonással, kenderfonással és szövéssel is foglalkoztak, illetve mindezek mellett virágzó iparág volt a bányászat. A település és környéke fontos bazalt, bazalttufa, alginit és bentonit lelőhely, amelyek feltárása korántsem fejeződött be. Az idők során a falu köves altalaját a lakosság kőbányák nyitásával igyekezett hasznosítani. A múlt század közepén még tizenöt bányát tartottak nyilván. A kőbányászás mellett elterjedt foglalkozási ág volt még a szénégetés.

A kőbányászat jelentőségét jól szemlélteti, hogy a falubeli házak jelentős része nem téglából, hanem kőből épült. A belterületi kőfejtők az idők során funkciójukat vesztették, azonban a településen jelenleg is működik egy bentonit bánya és erre építve egy korszerű bentonitfeldolgozó üzem, így a bányászat hagyománya jelenleg is élénken él a településen, a szállító teherautók zaját már megszokták az itt lakók. Bányászati emlékként azonban több kőfejtő is megmaradt. Ezeknek egy részét a település sikeresen rekultíválta, amelyek egy része geológiai látványosságként a település határában megtekinthető.

A település mezőgazdasági hagyományait felelevenítve 2014. évben START munkaprogramot indított, amelynek keretében zöldségféléket és burgonyát termelnek alapvetően a helyi közkonyha igényeinek kielégítésére. A program olyan sikeres volt, hogy a több mint 100 főt kiszolgáló konyha ellátásán túl, rászoruló családok is kaptak a megtermelt zöldségekből és egy részét helyben értékesíteni is tudta az önkormányzat. A fennmaradó felesleget hagyományos módszerekkel tartósították, hogy a konyha ellátása egész évben folyamatos legyen. A program keretében 2015. éven 7 főnek biztosítottak munkát. A zöldségféléken túl 2014-ben az önkormányzat 80 db gyümölcsfát ültetett, 2015-ben 50 db baromfi tartását kezdte meg. Ennek köszönhetően a zöldségeken kívül már tojást is értékesítenek, a nyersanyagok és feldolgozott termékek köre pedig várhatóan évről-évre bővülni fog.

Helyek, amelyeket érdemes felkeresni

Szent Margit római katolikus templom

Az országos műemlékvédelem alatt álló épületet 1782-ben emelték barokk stílusban. A főoltár mögötti falra erősített keretes képen Antiochiai Szent Margit látható, aki az imádság fegyverével és a kereszt jelével legyőzi a sárkány alakjában rátámadó sátánt. A jelenetet a műkedvelő gróf Széchenyi Jenő festette 1903-ban. A templom külső falán az I. világháborúban elesett hősök előtt, a templom belső terében pedig a II. világháború áldozatai előtt tiszteleg a település egy-egy emléktáblával.

Szent Antal kápolna

IMGP5006 Szent Antal kápolna smAz aprócska, magányosan álló Szent Antal kápolna 1819-ben épült az akkor még erdő borította területen. A hívők a kápolnát folyamatosan használták, azonban az utóbbi években nem költöttek rá, így elhanyagolt, romos állapotba került, félő volt, hogy megsemmisül. Az Önkormányzat kezdeményezésére, példás társadalmi összefogásnak köszönhetően azonban 2014-ben felújították, így régi fényében várja a híveket és a látogatókat. Mellette 2015 nyarán került felavatásra az a kőből készült emlékmű, mely a kápolna és a község „kesziségének” történetéről tájékoztat.

Szentháromság szobor

A faragott homokkő szobrot 1896-ban ezredévi emlékül a teljes Szentháromság tiszteletére állította majd az ezredfordulóra rekultíváltatta a település lakossága.

Falumúzeum és fotókiállítás

A Polgármesteri Hivatal tetőterében kialakított falumúzeum civil összefogás eredményeként jött létre 2012-ben. A gyűjtőmunkát néhai Vadas Béla helyi tanító kezdte 30-40 évvel ezelőtt. Ehhez társult Ács Zoltán helyi lakos felajánlása, aki az önkormányzat rendelkezésére bocsájtotta magángyűjteményét, amelyek között a paraszti élet eszközei, bútordarabjai, gazdálkodási szerszámai is megtalálhatóak. A kiállítás része egy régi fényképekből álló kiállítás, amely a település lakosai által átadott, összerendezett képeket tartalmaz. A képek rendszerezése szintén helyi lakos, Viszló Tibornak munkája volt. A civil és önkormányzati összefogás eredményeként a múzeumban megelevenedik a falu történelme. A múzeum hivatali időben (hétfőtől-péntekig, 8-16 óra között) bármikor látogatható. Egyéb időpontokban előzetes telefonos egyeztetés után felkereshető. Időpont egyeztetés a 06-20/263-4278 (Lendvai Jánosné) telefonszámon történik. Igény esetén tárlatvezetés is igényelhető.

IMGP5012 kőfejtő sm

Rekultivált kőfejtő

A település talajszerkezete a pliocénkorú vulkánkitöréseknek köszönhetően rendkívül érdekes, a községre jellemző talajrétegződések a bentonit üzem mögötti területen álló rekultivált kőfejtőben kiválóan megfigyelhetőek.

 

Helyi termelők, vállalkozások, kézművesek

 

Termék neve

Helyi termelő neve

Helyi termelő címe

Helyi termelő telefonszáma

Helyi termelő honlap címe

 

biobrikett

Sass Attila ev.

Egyházaskesző,
Kossuth u. 60.

30/263-8172

www.sassbrikett.hu

IMGP5004 Sass brikett sm

méz

Orbán Sándor

Egyházaskesző, Kossuth u. 62.

89/347-614

-

 

 

Szálláshely a településen

Név

Férőhelyek száma (fő)

Cím

Telefonszám

Honlap cím

Rába-menti Környezetvédelmi Közhasznú Vadászegyesület

9

Egyházaskesző, külterület

30/437-0476

www.rabamentivadaszegyesulet.hu