Gemara SK - Turism

MALOMSOK

Malomsok, ez a kedves, hosszan elnyúló 540 lakost számláló település rendkívül kedvező táji környzetben, a Kisalföld déli peremén, a Rába, Marcal és ezeket tápláló folyók ölelésében fekszik a Pápa-Győr és Pápa- Csorna közlekedési utak között. A település közigazgatásilag Veszprém megyéhez, azon belül is a Pápai járáshoz tartozik, Pápától 16 km-re, Győr városától pedig 35 km távolságra helyezkedik el. Buszok Pápa és Csikvánd irányába közlekednek, biztosítva Győr irányába is a csatlakozást, vasútállomás legközelebb Pápán található.

A település neve vélhetően azokra a (vízi)malmokra utal, amelyek a településen a Rába szabályozásáig működhettek és amelynek maradványai a falu határában a mai napig fellelhetőek.  A települést 1325-ben említik először az oklevelek, de római kori leletek is kerültek elő a településről. A 14. és a 15. században Malomsok birtokainak nagyobb része a Marczaltőyeké, majd az Amadé és Gingli család kezébe került. A török seregek többször feldúlták a települést, emiatt a lakosok elmenekültek, elhagyták az ősi falut és áttelepültek a Marcal ártere által védettebben fekvő újmalomsoki falurészbe, ahol 1760 táján már önálló falu alakult Újmalomsok néven, míg a régi falu Ómalomsok nevét vette fel. A település 1325-1760 között egységes falu az ómalomsoki falurész helyén, majd 1760-1960 évek között Ó- és Újmalomsok néven két önálló település, végül az 1950 óta Malomsok néven egyesített község.

A 20. század elejére a település Esterházy Sándor, majd gyermekei kezére kerül, ők birtokolják a malomsoki részeket is. Tőlük jelentős részeket bérelt a hadügyminisztérium, közte Előhegy pusztát is legelőivel, ahol a katonaság számára lovakat tenyésztettek az 1920-as évek elejéig. Az 1945.évi földosztás után az egyben maradt 654 holdnyi birtokon a Pápai Sertéstenyésztő Vállalat, majd Pápai Állami Gazdaság gazdálkodott évtizedeken át. Végül a Malomsoki Szebb Jövő Termelőszövetkezet és jogutódjai kezelésébe került a földterület.

Jelenleg az ártéri erdőktől eltekintve a falu határa mezőgazdasági művelés alatt áll. Jellemző művelési ág a szántó, viszonylag nagy területet foglalnak el a legelők, de rét is található. Ennek ellenére településen élő emberek a növény- és állattenyésztésből nem tudják magukat eltartani, így a mezőgazdasági tevékenység minőségi fejlesztése feltétele a gazdasági fejlődés előmozdításának, csakúgy mint a térség adta lehetőségekből adódó turizmus fejlesztés.

A települést körbeölelő táj szépsége, a természetes vízfolyások és partjai, továbbá más településekkel való kapcsolatok ápolása és épített örökségének megőrzése alapját képezheti a kiránduló és vízi turizmus fejlesztésének. Itt kell hangsúlyozni azonban a vízfolyások medrének tisztítását és a vízminőség javítását is, amelyek hiányában a turizmus ilyen irányú fejlesztése nem megvalósítható. Mint a környék egyik turizmusban kiemelten érintett települések egyike, szállásférőhelyek megteremtésével, szolgáltatások, programszervezések biztosításával jelentős szerepet vállalhat a térség idegenforgalmából. A település vonzerejét mutatja, hogy Ómalomsok településrészen már számos külföldi ingatlantulajdonos is rendelkezik szépen felújított nyaralóépülettel.

A településen kevés a klasszikus értelemben vett, eladásra szánt helyi termék, azonban számos helyi lakos készít kedves dísztárgyakat, bútorokat saját gyönyörűségére: Fintáné Csillag Piroska és Boros Brigitta quilling dísztárgyak készítésével, Ligetvári Sándorné foltvarrással, Telbisz Bálintné és Szabó Ferencné évszakos szalmabábuk készítésével, Páll Levente kézműves bútor készítésével foglalkozik. A kézművesek kiállításaikkal a helyi rendezvényeket gazdagítják.

 

Helyek, amelyeket érdemes felkeresni

Marcal és Rába folyók malomsoki szakaszai:

A Marcalt és a Rábát Malomsoknál alig fél kilométer választja el egymástól. Itt kezdődik a Marcal alsó szakasza, amely során a Gerence patak torkolata után elmarad az erdő, és a Marcal Ó-és Újmalomsok településrésze közötti hídhoz érkezik be. A település a Rába jobb partján fekszik a gát közelében, változatos növény- és állatvilágot mutatva. A táj szépségét megismerni kívánó gyalogos túrázók új útvonalat vehetnek birtokba a környéken: az úgynevezett „Rába-menti turistautat”, amely Kemenesszentpétertől Malomsokig 13 kilométeres hosszban vezet a Rába jobb parti árvízvédelmi töltésén.

Malomsoki evangélikus templom:

Az 1760-ban épült későbarokk templom mai formáját az 1920-1923 között végzett átalakítás és bővítés idején nyerte el. A templomban három emléktábla található: az I. és II. világháborúban elhunytak, illetve a falu egykori lelkésze a gályarabságot szenvedett Edvi Illés Gergely emléke előtt is tábla készítésével adóztak a helyiek. A templom külső és belső felújítása 2006-ban történt meg. A településen rendkívül erős az evangélikus közösség, a Malomsoki Evangélikus Egyházközség fenntartásában működik Marcaltőn a Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda is.

Ómalomsoki katolikus templom:

Klasszicista stílusú templom építése 1777-ben kezdődött, 1936-ban tetőzete leégett, mai formáját ezen felújítás után nyerte el. A templom jobb és bal oldalán, a bejárathoz közel márványtáblák hirdetik a két világháborúban  hősi halált halt 14 ómalomsoki emlékét, továbbá Németh Károly kántortanító emlékezetét. A templomban található Nyulasi József pápai fafaragó Krisztus-arc című alkotása is.

Helytörténeti gyűjtemény:

A Malomsoki Baráti Kör kezdeményezésére 1986-ban a környéken elsőként, a régi postahivatalhelyén helytörténeti gyűjteményt hoztak létre a község lakói. Kenyérkereső paraszti eszközök, lakásfelszerelési tárgyak, az egyesületi élet dokumentumai és más írott emlékek kerültek a gyűjteménybe, amelynek anyaga folyamatosan bővül. A gyűjtemény előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Időpont egyeztetés a 06-20/454-5680 (Fintáné Dóra Mária) telefonszámon történik.

Helyi termelők, vállalkozások, kézművesek

Termék neve

Helyi termelő neve

Helyi termelő címe

Helyi termelő telefonszáma

Helyi termelő honlap címe

Méz

Horváth László 

Malomsok, Hétvezér u.24. 

 89/347-524

-