Gemara SK - Turism

DOBA

A 458 lelket számláló település a Somló északkeleti lába és a Hajagos patak között terül el. Első írásos említése 1288-ból származik. Doba környéke már a bronzkor óta lakott volt, hiszen természet adta előnyei révén kedvelt lakóhelye volt az embernek, éppen emiatt a környék hazánk egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye.

Hogy ki telepített először szőlőt a hegyen az bizonytalan, azonban az bizonyos, hogy a római kori Pannoniában, így a Somló környékén is komoly szőlőkultúra alakult ki. Mire a honfoglaló magyarok a Nyugat- Dunántúlnak ezt a részét is birtokba vették, már kialakult azoknak a településeknek a többsége, amelyek a somlói bortermelés szempontjából jelentős szerepet játszottak és játszanak ma is. Ez annak köszönhető, hogy az egykori Pannonia egyik római főútvonala, az Aquileiát Aquincummal összekötő út itt húzódott, és a régészeti feltárások a mai Tüskevár és Somlóvásárhely között egy Mogentiana nevű települést is beazonosítottak.

Doba sorsa a fölötte fekvő ősi váréhoz fűződött, annak „tartozéka” volt. A középkorban Kinizsi Pál, majd a 16. századtól egészen 1945-ig az Erdődy-család birtoka volt.

A kis falu történelme és jóléte szorosan összefonódott a hegyen épült vár múltjával, lakóinak pedig ősi foglalkozása, kenyere volt a Somló hegyi szőlők művelése. Azonban Doba településfejlődését még a jobbágyfelszabadítás után, sőt a 20. század első felében is lehetetlenné tette a településterület több mint felét kitevő Erdődy-nagybirtok. 1910-ben mezőgazdasági foglalkozású lakosságának közel fele nincstelen (sommás) volt.

Nem csak a településre, de az egész Somló-hegyre a nagyobb birtokok voltak a jellemzőek. Jelentős része ezeknek a birtokoknak egyházi kézben volt, volt a hegyen szőlője a környékbeli plébánosoknak, püspökségnek, de a dunántúli arisztokráciától sem volt idegen egy-egy közepes méretű birtokot fenntartani. A Somlóra kifejezetten jellemző, hogy viszonylag korán, már a 12. században megjelent a nem helyben lakók földbirtoklása és a nemesek és városi polgárok körében divat lett a Somlón urasági présházakat kialakítani. Ennek köszönhetően a Somló a 17.századra borán kívül díszes épületekkel, kápolnákkal, nyaralókkal is dicsekedhetett, a messziről szembe tűnő, hősi múltról mesélő váráról nem is beszélve. A hegyen feltörő források, az útmenték fa-és kőkeresztjei, szobrai a múlt üzenetei a mának: méltóságról, munkáról, örökségünkről beszélnek. Ezek fényében nem meglepő, hogy a táj szépsége, történelme és a helyiek vendégszeretete Vörösmartytól Kisfaludyn át Mikszáthig és a helybéli Nagy Lászlóig számos költőnket és írónkat megihlette.

A nemesi és egyházi birtokrendszer felbomlása után, a szocializmusban a Somló méreténél fogva nem illett bele a nagyméretű és mennyiségi állami gazdaságok rendszerébe, a birtokrendszerre a korábbi nagybirtokok elaprózódása volt a jellemző. A központi akarat szerint a Somló a környékbeli gyárak és bányák munkásainak lett a hétvégi hobbikertje. Ebben az időszakban a kereskedelmi mennyiségben termelt palackozott somlói borok eltűntek. Eddigre a régi gazdák nagyrésze  kihalt a hegyről és a szőlészeti-borászati szemléletet az állami gazdaságok mennyiségi és a szovjet típusú  univerzáló, technokrata hozzáállása irányította. Ez az időszak nemcsak a Somló, de sok más egykoron nagybecsű magyar borvidék történelmének mélypontja volt.

A rendszerváltás után új időszak kezdődött a hegyen, amely a mai napig tart. A szőlősgazdák apró pincéi mellett elkezdtek kialakulni a professzionalitás jegyeit mutató birtokok, a 2000-es évektől pedig megjelentek az újgenerációs minipincészetek is.

A Somló bár hazánk legkisebb, ám egyik leghíresebb borvidéke. Mert a Somlónak lelke van: a hegy formája- sokak szerint Isten itt felejtett kalapja- a talaj, a klíma, a bor, a helyiek temperamentuma, a történelem, az épített örökség, az ódon pincék, a természeti kincsek, és hegyet övező legendák csodálatra és visszatérésre késztetik az erre járót.

Helyek, amelyeket érdemes felkeresni

IMGP4774 Somló sm

  • Somló-hegy: A Somló kihúnyt tűzhányó testvéreitől messze esett remetéje a tájnak. Alakja sokakat megállásra és elmélkedésre késztet. A Somló négy hegyoldala közül (a közeli községek alapján kapták nevüket: vásárhelyi, dobai, jenéi, szöllösi) a dobai oldal szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a hegy történelmi, épített és kulturális öröksége közül számos a község közigazgatási területéhez tartozik. A Somló-hegyi látnivalók bemutatása ezen megjelenéssel nem teljes, kizárólag a Doba közigazgatási területéhez tartozó látnivalókat, pincéket, szálláshelyeket mutatja be.
    A Somló bebarangolása – pincelátogatásokkal összekötve vagy anélkül- számos érdekességet tartogat az ide érkezők számára. A különleges bazaltformák ritka növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. E páratlan tájegység nevezetességeit, szolgáltatóit mutatja be a Somló és Környéke Borút Egyesület által életre hívott Somlói Okosutak alkalmazás, amely a pincék és a látnivalók bemutatásán túl letölthető térképeket, útvonaltervezőt és programajánlót is tartalmaz. A hat okosút (Kitaibel tanösvény, Dülöngélő Furmint útja, Juhfark útja, Rizling útja, omlói körtúra, Somlói tekergő) közül kettő, a 4,7 km hosszú Kitaibel tanösvény és az 5,9 km hosszú Dülöngélő Furmint útja Doba határából indul.

    A Somlói Okosutak alkalmazás Android és iOS rendszerekre a innen letölthető vagy online is kipróbálható: http://somloiborut.hu/somloi-okosutak/

    A GEMARA- SK LEADER Egyesület települései példamutató összefogással aktívturisztikai kisrégiót hoztak létre, amelynek a Somló is része. Az aktívturisztikai kisrégión belül 180 km hosszúságú gyalogút és 230 km hosszúságú kerékpárút került kijelölésre. A kerékpáros és gyalogos turisták tájékozódását elősegítendő jelzések, irányító- és információs táblák kerültek kihelyezésre az egész kisrégióban köztük a Somlón is. A projekt keretében 15 szolgáltatási pontot is kijelöltek, ahol kerékpáros elsősegélycsomagok is elérhetőek.

    A kerékpárosok dobai kiindulással több lehetőségből válogathatnak attól függően a Somlót vagy a környéket kívánják jobban megismerni. Belevághatnak a Marcalgergelyi–Külsővat–Adorjánháza nagykörbe, vagy vállalkozhatnak az Oroszi–Noszlop–Nagyalásony–Dabrony–Doba kisebb körre. Rövid távú programnak körbe lehet kerekezni a Somlót, de akár hegymeneti fokozatban is megközelíthető a vár kerékpárral is.

    A kisrégiót bemutató térképek a következő linkről tölthetők le: www.gemara-somlo.hu/terkepek
  • IMGP4804 vár smSomló Vára: A vár Doba mellett, a hegy északi oldalán található, a hegyoldalban lévő parkolótól turistajelzés vezet felfele, csak gyalog lehet megközelíteni. A várat vélhetően a tatárjárás után építették, első írásos említése 1352-ből való. Leghíresebb tulajdonosa Kinizsi Pál, de a Garaiak és Rozgonyiak is birtokolták.1495-ben Erdődy Bakócz Tamás egri püspök vásárolta meg, aki a várat reneszánsz várkastéllyá alakítatta. A vár soha nem került török kézre. A Rákóczi-szabadságharc idején Vak Bottyán szabadította fel, ám a szabadságharc bukása után stratégiai szerepe megszűnt és romlásnak indult. Jelenleg állami tulajdonban van, felújítása, rendben tartása folyamatos.

    Érdekesség, hogy a Somló dobai oldalán a várba vezető út mentén egy különös bazaltszikla áll. Közepén, mintha hatalmas tehertől horpadt volna be, nyereg alakú mélyedés látható. A monda szerint ezen a sziklán pihent meg Kinizsi Pál, amikor a várat tulajdonába véve felgyalogolt, hogy megszemlélje az ajándékot. Meredek úton elfáradván leült a sziklára és a szikla nehéz teher alatt horpadt be. A népnyelv a különös képződményt e monda alapján Kinizsi-sziklának nevezni.

IMGP4835 sm

  • Szent István kilátó: A 12 méter magas kilátó, Szent István király halálának ezredik évfordulójára, 1938-ban épült a Somló csúcsán nem titkolt céllal a somlói turistaélet és a Somló kultusz ápolására. Tiszta időben a Kisalföld vidéke, a Bakony, a Balaton, a Balaton-felvidék, a Ság-hegy, a Kőszeg-Borostyánkői hegység, a Sopron-Lajta hegység és az Alpok hegyei is felfedezhetőek a kilátó nyújtotta kivételes gömbpanorámában. A kilátó melletti Szent István emlékmű 1999-ben készült, egy faszerkezetű keresztből és a mellette lévő Szent István szoborból áll.
    A Kilátó két irányból is megközelíthető: a Szent Margit-kápolnától és a Vártól is turistajelzés vezet a Kilátóhoz, ahol mini kávézó várja a fáradt turistákat. A Vár és a Kilátó gyalog 15 perc távolságra található. Aki gépkocsival érkezik, a Vár alatti parkolóban tud megállni, a Kilátóba innen lehet felsétálni.

    A Kilátó és a kávézó szezonban (március-október) szombaton 11-18 óráig, vasárnap 11-16 óráig várja a látogatókat, de előzetes egyeztetés alapján bármikor felkereshető. Időpont egyeztetés a 06-20/566-48-38 (Benedek Andrea) telefonszámon történik.

    A Kilátó megtekintése 6 év alatti gyermekeknek ingyenes, diákoknak és nyugdíjasoknak 300 Ft, felnőtteknek 400 Ft.

    IMGP4853  régi pincék smA kilátó alatti rétről balra húzódnak azok a rompincék, amelyek a terület természetvédelmi területté nyilvánítása előtt aktívan, a hegy tetején is működtek egészen az ötvenes évekig. Az évtizedekig láthatatlan pincéket önkéntesek tisztították ki, ma minden feltárt rompincének ma is aktív somlói pincészetek a rendben tartói.
  • Szent Márton-forrás: A somlai gazdák gyakran mondják, hogy a bor mellett a hegy másik kincse a víz, hiszen igazi különlegesség, hogy a Somló- hegy oldalában közel 200 m magasságban kettő természetes forrás is fakad. Nyugati oldalon a Séd-forrás, keleti oldalon pedig a Szent Márton kápolna melletti Márton- forrás. Mivel a Somlón jelenleg 100 m felett már nincs vezetékes víz e két forrás működése az esővíz mellett létkérdés, hiszen mindkét forrás ivóvíz tisztaságú, a pince tulajdonosok nap mint nap használják őket, a közösségi élet igazi színterei, akárcsak évszázadokkal ezelőtt. Érthető, hogy a Somlón a legtöbb régészeti lelet a Márton-forrásnál került a felszínre.
  • Szent Márton kápolna: A dobai oldalon nagyon szép helyen, 215 méter magasan áll az országos műemlékvédelem alatt álló Szent Márton kápolna. Már 1309-es keltezésű okmányok is említik ezt az ősrégi vallásos emléket. Építői a vásárhelyi apácák voltak. Eredetileg torony nélkül készült. Fatornyát csak jóval később emelték. valószínűleg a vár kápolnájául szolgált. Erre enged következtetni a várhoz való közelsége, továbbá az a körülmény, hogy a törökök három éves uralmát a toronyra illesztett félhold őrizte a legújabb időkig. Ezt a XX. században történt renoválás során leverték.

A hegyen nem ez az egyetlen kedves kis kápolna: a Szent Margit-kápolna a Somló déli oldalán található, közigazgatásilag Somlóvásárhelyhez tartozik; a Szent Ilona- kápolna, pedig Somlójenő külterületén, a Somló délnyugati oldalán magasodik.

A kápolnák a búcsú és a Somlói Éjszakai Pincetúra napját kivéve zárva tartanak. A Szent Márton kápolna megtekintése előre egyeztetett időpontban lehetséges. Időpont egyeztetés a 06-30/939-55-61 (Horváth Zoltán) telefonszámon történik.

  • IMGP4782 Kastély smErdődy-kastély és az azt körülölelő park: Az országos műemlékvédelem alatt álló harmonikus, emeletes, kastélyt 1836-ban, klasszicista stílusban építtette gróf Erdődy Kajetán a park legmagasabb Somlóvár nevű dombjára. Tervezője – csakúgy mint a gannai Eszterházy-mauzóleumnak- Charles Moreau, a neves francia építész volt, a szükséges anyagokat, szakembereket pedig Morvaországból, Horvátországból, Itáliából, és Bécsből hozatták, ha a Vas és Veszprém megyében fekvő birtokokon nem találtak megfelelőket.
    A jelenleg szocioterápiás pszichiátriai kórház céljára hasznosított kastély építését követően a parkot körűlvevő tölgyes erdőből alakították ki az angolparkot szintén Charles Moreau tervei alapján. Nyiladékokat létesítettek, és a jó kilátás érdekében a kastély körül három nagy tisztást alakítottak ki. Így a kastélyból délnyugati irányban a Somló hegy, nyugatra a somlószőlősi kastély és a dobai templomtorony irányába nagyszerű kilátás nyílt.
    Az angolkert elemeiről, a fáktól, bokrokról maga a táj gondoskodott. A tervező felhasználta az adott természeti környezetet, csak a vizeket kellett az erdők és a legelők közé rendezni. A park az angolkertek nemzetközi nyilvántartásában is szerepel. A létrejött kastélykert hazánkban egyedülálló. Nemcsak mérete miatt (akkora, mint a Városliget: 100 ha!), hanem kertépítészeti koncepciója miatt is jelentős.

    2015-ben pályázati forrásból a kastélykertet teljes körűen megújították. Mivel az elmúlt évtizedekben veszélyeztetett állapotba került történeti kert egykori képét és szerkezetét döntően meghatározták a kastélyból és a park egyes pontjaiból induló tisztások és nyiladékok, amelyek mára nagyrészt eltűntek; ezeket helyreállították, s így visszaállt a park történetileg hiteles térszerkezete.  Ezen felül megújult a négy halastavat magába foglaló, egyedülálló vízrendszer öt híddal, valamint a parkot behálózó sétautak nagy része is.

    A kastély épülete a Csolnoky Ferenc Kórház  Pszichiátriai Rehabilitációs és Szocioterápiás Osztályaként működik, csak kívülről lehet megtekinteni, nem látogatható. A park -a betegek megzavarása nélkül- szabadon látogatható.

Koperniczky Enyi István festőművész hagyatéka

IMGP4876 Kopernikus István smAz 1922-ben Bakonyjákón született somlói remete végzettsége szerint orvos. A pápai Szent Mór Gimnázium elvégzése után Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem orvostanhallgatója, tanulmányait a háború alatt Németországban fejezte be. Az orvosi egyetem mellett kezdett festeni és idővel egyre sikeresebb lett. A háború után hazatérve “osztályidegen” lett, mivel az édesapát a papok kiszolgálójának tartották, István segédmunkásként, hogy a családot el tudja tartani. Sokat nélkülöztek. Az 1956-os forradalom után a sors az Erdődy- kastélyban működő tüdőszanatóriumba vezette, ahol munkát kapott, mint röntgenorvos. A kastély hatalmas parkja adta a témát az újabb és újabb festményeknek. Az itt töltött idő alatt lett festészetének kedvenc témája a Somló, mint ahogy később nevezte, a Somló Királynő!

Nagyon megszerette ezt a vidéket, s még aktív dolgozó korában a Somló lábánál vásárolt egy kis birtokot, ahova később megépítette az alkotóházat, a ,,Tündértanyáját”. A képtárban mintegy 60 festménye látható. Végrendeletében minden ingó és ingatlan vagyonát, féltett, szeretett festményeit Doba község örökölte, azzal a feltétellel, hogy méltóképpen gondozzák, egyben tartják, s az utókornak megőrzik azokat.

A képtár megtekintése előre egyeztetett időpontban lehetséges. Időpont egyeztetés a 06-30/939-55-61 (Horváth Zoltán) telefonszámon történik

Helyi Termék Ház

A Koperniczky Alkotóház mellett kialakított épületben GEMARA-SK LEADER Egyesület olyan közösségi teret alakított ki, amelyben a területen megtermelt, előállított, helyi - és kézműves termékeket gyűjti össze, értékesíti, az értékesítést koordinálja, a termelőket a fejlesztésekről tájékoztatja, számukra képzési lehetőségeket biztosít.

A Helyi Termék Házban a Somló és környékéről megjelenő kiadványok, térképek is beszerezhetőek.

A Helyi Termék Ház felkeresése előre egyeztetett időpontban lehetséges. Időpont egyeztetés a 06-30/939-55-61 (Horváth Zoltán) telefonszámon történik.

Helyi termelők, vállalkozások, kézművesek

Termék neve

Helyi termelő neve

Helyi termelő címe

Helyi termelő telefonszáma

Helyi termelő honlap címe

 

termelői bor

Papp Zoltán

Doba, Kossuth utca 41

06-30/856-1377

www.pappbor.hu

IMGP4797 Papp Z pince sm

termelői bor

Csáki Tibor

Somló-hegy, hrsz.: 1574/4 

06- 88/ 278-047

www.varkapitanypinceszet.hu 

 

termelői bor

Nahalkó-Pearls Kft

Doba, Árpád utca 6.

30/650-3576

www.nahalko-pearls.com

 

fa dísztárgyak, szobrok, használati tárgyak

Bálint Árpád

 

06-88-278-060

   

 

Szálláshelyek a településen

Név

Férőhelyek száma (fő)

Cím

Telefonszám

Honlap cím

 

Antmann Zsolt

6

Doba, Hrsz. 1991

06- 88/ 200-398

20/805-8382

 

Juhfark Vendégház

5

Doba, Kossuth utca 41.

06-30/856-1377

www.pappbor.hu

 

Nahalkó Pince és Vendégház

8

Doba, Árpád utca 6.

30/650-3576

www.nahalko-pearls.com

 

Papp Katalin

5

Doba, Kossuth Lajos u. 65

06-30-373-6985

-

IMGP4862 Papp Katalin sm

Rókavár Vendégház 

8

.Somlóhegy, 1563 Hrsz

06- 88/276-094; 06-30/957-4623

www.matyaslovastanya.hu

 

Várkapitány Pincészet

16

Somló-hegy, hrsz.: 1574/4 

06- 88/ 278-047

www.varkapitanypinceszet.hu 

IMGP4794 Várkapitány pincészet sm