Tanösvények:

Marcal tanösvény: Külsővat

Külsővat Pápától 23 km-re helyezkedik el. Közúton a 834. sz. közúton közelíthető meg, vasúttal pedig 20 percnyi utazásnyira található a várostól. A település mellett fekszik a Marcal folyó, melynek partvidéke természeti látnivalókban gazdag. Az érdeklődők a külsővati Raffel- kúria kertjében kialakított Marcal bemutatóteremben virtuálisan körbejárhatják a környéket- www.marcaltanosveny.hu- aminek első állomása a kiállító terem. Aki pedig kedvet kapott, az nyomtatott térképek segítségével saját lábán is bejárhatja a környéket és csodálhatja meg látnivalóit és élővilágát a Külsővat- Adorjánháza- Egeralja- Csögle- Kiscsősz útvonalon. Az elfáradt utazók a túra végállomásán, Kiscsőszön a Kiscsőszi Falusi Vendégházban vagy pedig Kovácsné Horváth Gyöngyi Vendégházában pihenhetnek meg.

Nyárád tanösvény:

Nyárád település Pápától 10 km-re terül el. Elhelyezkedésénél fogva rengeteg felfedező út bejárásának lehetőségét nyújtja mind a gyalogos, mind a kerékpáros túrázóknak. A gyalogos természetjárók becsatlakozhatnak az újonnan kialakított Gemara-Somló Piros Vándorút nevű jelzett útvonalba, vagy a környék zarándok útjaiba, a Mária Útba és a Gyöngyök Útjába. A túrázók figyelmébe ajánljuk még az önkormányzat által kialakított jóléti tavakat, ahol bemutató táblák segítségével ismerhetik meg a környék élővilágát és természeti kincseit. Az érdeklődők térképeket, tanösvény leírást az önkormányzat épületében kaphatnak.

Kupi erdő:

A község Pápától 11 km-re található a Pápai járásban. A település területén elhelyezkedő erdő a Bakonyalja egyik legnagyobb és legváltozatosabb összefüggő erdőterülete. 2003-ban alakították ki a Kupi erdő jellegzetességeinek bemutatására a Tallós Pál tanösvényt. A tanösvény egymáshoz kapcsolódó két körútból áll. A rövidebb (kiskörút) 1 km-es hosszúságú, 7 ismeretterjesztő tábla segíti az erdei növény-és állatvilág megismerését. A hosszabb (nagykörút) 4 km hosszú és 13 tábla található útközben. A tanösvény egyik állomása a felújított Szentkút-forrás. A térség elhelyezkedése, látnivalói miatt kedvelt gyalogos- és kerékpáros túrák helyszíne. Csendes, nyugodt utakon a turisták zavartalanul élvezhetik a környező látnivalókat. További információ az erdőről a www.bakonyerdo.hu oldalon található, a gyalogos-és kerékpáros turisták pedig a www.gemara-somlo.hu oldalon tájékozódhatnak a környék túrázási lehetőségeiről. A kirándulások között megpihenni vágyók az Esterházy Erdészeti Erdei Iskola és Oktatási Központon belül kialakított szálláshelyen, vagy a Bitva Vendégházban hajthatják álomra fejüket.

Nagygyimót:

Nagygyimót 6-kmes távolságra fekszik Pápa városától a 832-es sz. úton megközelítve. 2014. év végére készült el a település és az Öregséd Vadásztársasság együttműködésének eredményeképpen létrejövő tematikus tanösvény, amely táblák segítségével mutatja be a Magyarország vadászható vadfajait és enged betekintést a vadásztársadalom mindennapjaiba. A tanösvény az év minden napján várja a látogatókat, megtekintése ingyenes.

Csendes túrák:

Nagygyimót- Vanyola- (Csót)- Bakonyszentiván

Nagygyimót Pápától 6 km-re helyezkedik el. A kápolnák és kálváriák kedvelőinek a településen mindenképpen érdemes megnézniük a Kegyeleti Falat, amely a Nagygyimóti Katolikus Plébánia felújított támfalában kialakított alkotás, a 14 stációból álló keresztutat mutatja be. A következő témába vágó megtekintenivaló Vanyola településen a Szalmavári-sírkápolna. Az országos műemlékvédelem alatt álló épület Nagygyimót felől a 832. sz. úton haladva, majd a Lovászpatonára vezető út mellett az útkereszteződésben kb. 8 km-es távolságra található. Neoreneszánsz stílusú, kriptája hét sugárirányban elhelyezkedő sírkamrát tartalmaz, melyet Szalmavári Kovács János táblabíró építtetett családjának. Túránk következő állomása a Bakonyszentivánon található Kálvária. Vanyolát a Petőfi úton hagyjuk el, majd a 832-es sz. úton haladva Csót településen haladunk keresztül. A települést elhagyva a Béke útnál kanyarodunk balra. A Kálváriát az ún. Templomdomb keleti kaptatójára építették, a középkori Szentiván falu helyén. Az első, 1824 után épült háromkeresztes Golgotát a hívek 1873-ban bővítették. Építtetője Tülmann Jánosné Radics Magdolna. A keresztek mögé félköríves védőfalat emeltek és a keresztek előtti teret magas kőkerítéssel vették körül, a falra 7 stációfülkét ültettek. Ekkor nyerte el mai formáját.

Egyházaskesző- Kemenesszentpéter-Békás

Egyházaskesző kb. 21. km-re helyezkedik el Pápa városához viszonyítva. A csendes túránk kiinduló településén a Szent Antal kápolnát érdemes megnézni. Az aprócska, magányosan álló Szent Antal kápolna 1819-ben épült az akkor még erdő borította területen. A hívők a kápolnát folyamatosan használták, azonban az utóbbi években nem költöttek rá, így elhanyagolt, romos állapotba került, félő volt, hogy megsemmisül. Az Önkormányzat kezdeményezésére, példás társadalmi összefogásnak köszönhetően azonban 2014-ben felújították, így régi fényében várja a híveket és a látogatókat. Mellette 2015 nyarán került felavatásra az a kőből készült emlékmű, mely a kápolna és a község „kesziségének” történetéről tájékoztat. Túránk következő állomása Kemenesszentpéter, amelyet a Kossuth utcát elhagyva, majd 8 km-t haladva közelíthetünk meg. A településen található a Szent Vendel kápolna. A kedves, klasszicista stílusú kis kápolna az egykori marhavész elmúltával 1852-ben épült a Gencsi utca és a Rákóczi Ferenc utca sarkán. A túra következő állomásaként, ha jó erőben vagyunk, akkor eltekerhetünk/ elsétálhatunk a majd 16 km-re lévő Békásra. Ha ezt a települést is meg szeretnénk nézni, akkor Kemenesszentpétert a Gencsi úton hagyjuk el, majd 14.7 km-t haladjunk Magyargencsen és Kemeneshőgyészen át, míg végül megérkezünk Békásra. A csendes túra keretében a településén a Hollán- Békássy kápolnát érdemes megnézni, amely a falu szélén a temető bejáratánál található. A romantika jegyeit magán viselő kápolnában a Békássy és Hollán család tagjai találtak örök nyugalomra (többek között Hollán Ernő hadmérnök, a 1848/49-es szabadságharc ezredese).

Doba-(Somlószőlős)

Doba a Somló északkeleti lába és a Hajagos patak között helyezkedik el. A kápolnák kedvelői itt is találnak látnivalót, méghozzá a Szent Márton kápolnát. Az országos műemlékvédelem alatt álló kápolna 215 méter magasan található. Már 1309-es keltezésű okmányok is említik ezt az ősrégi vallásos emléket. Építői a vásárhelyi apácák voltak. Eredetileg torony nélkül készült. Fatornyát csak jóval később emelték, valószínűleg a vár kápolnájául szolgált. Erre enged következtetni a várhoz való közelsége, továbbá az a körülmény, hogy a törökök három éves uralmát a toronyra illesztett félhold őrizte a legújabb időkig. Ezt a XX. században történt renoválás során leverték. A hegyen nem ez az egyetlen kedves kis kápolna: a Szent Margit-kápolna a Somló déli oldalán található, közigazgatásilag Somlóvásárhelyhez tartozik; a Szent Ilona- kápolna, pedig Somlójenő külterületén, a Somló délnyugati oldalán magasodik. A Somló csodás környezete rengeteg látnivalóval várja az idelátogatókat. A hosszabb kirándulásokat tervezők számára Dobán a Rókavár Vendégház és a Nahalkó Pince és Vendégház, a környező településen, a Dobától 3 km-re fekvő Somlószőlősön pedig a Somló hegyi Vendégház, a Mátyás Lovasudvar és a Horka Somló Vendégház várja a megpihenni vágyókat.

Vaszar- (Takácsi)

A település Pápától 8 km-re északi irányban a vaszari úton megközelítve található. A csendes, nyugodt túrák vaszari állomásán a Szent György római katolikus templomot és kálváriát ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. A templom épülete 1790-ben épült, késő barokk stílusban. A templom körül találjuk a templom kertjét. A templom kertet kálvária stációk veszik körül, a templomhoz vezető feljáratnál pedig három kálvária kereszt látható. Az idelátogatók figyelmébe ajánljuk még a közelben elhelyezkedő Takácsi települést, ami a vaszari József Attila utat elhagyva, majd a 83-as sz. utat követve nyugati irányban 4.7 km távolságra helyezkedik el Vaszar községtől.

Horgászni jó:

Joó-tó és szabadidőpark- Marcalgergelyi

Veszprém megye nyugati részén a Marcal folyótól 200 méterre található a marcalgergelyi Joó-tó. Területe 1.8 hektár, a 2007-2008-as évben került kialakításra. A vízfelület egy 15 hektáros, részben parkosított árterületi részekkel gazdagított, csendes területen fekszik, biztosítva ezzel a nyugodt horgászatot vagy pihenést. Közel 50 horgászhelyet alakítottak ki, emellett játszótér, jól felszerelt haltisztító- főző- és sütő helyek, labdajátékokra alkalmas füves területek, büfé- és melegkonyha, közösségi tér, kerékpártároló és kölcsönző, közvetlen parkolók várják az idelátogatókat.

Szélmezői tőzegbánya tavak- Mezőlak

A falu határán fekvő tavak az 1980-as évekig tar¬tó tőzegbányászat következtében jöttek létre. Láp jellegük miatt természetvé¬delmi területnek számítanak, számos védett madárfaj is megfigyelhető errefelé. Területe 106 hektár, ebből 62 hektár „élővíz”. Négy külön tóra tagolódik, leg¬mélyebb pontja 3 méter körüli. A tó körül horgászásra és sütögetésre kiépített stégek, kikövezett horgászállások, főzésre-sütésre alkalmas pihenőhelyek állnak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik a természetes környezetben való kikap¬csolódást horgászok és természetbarátok számára. A horgásztavat a Mezőlaki Horgászegyesület üzemelteti, a horgászni vágyók napijegyet válthatnak (3.500 Ft/24 óra), vagy egyesületi tagdíj fejében horgászhatnak. Bővebb információ a www.szelmezeitavak.hu honlapon kapható.

Stabil damil horgásztó

2006-ban alakították ki Takácsitól kb. 1 km-re a hor¬gászat szerelmeseinek az egy hektáron elhelyezkedő horgásztavat. Kellemes kikapcsolódási hely nemcsak horgászok, hanem természetbarátok számára is.

 


Somlói okosutak:

Somlói Okosutak alkalmazás a pincék és a látnivalók bemutatásán túl letölthető térképeket, útvonaltervezőt és programajánlót tartalmaz a Somló vidékére. A hat okosút a következő: Kitaibel tanösvény, Dülöngélő Furmint útja, Juhfark útja, Rizling útja, omlói körtúra, Somlói tekergő. A Somlói Okosutak alkalmazás Android és iOS rendszerekre innen letölthető vagy online is kipróbálható: http://somloiborut.hu/somloi-okosutak/.

Kastélytúrák:

Külsővat- Somlószőlős- Doba

Külsővat Pápától 23 km-re található nyugati irányban és a 834-es sz. úton közelíthető meg. A régi kastélyépületek szerelmeseinek figyelmébe ajánljuk a Schmidt-kastélyt. Az országos műemlékvédelem alatt álló épület 1890-1891 között épült, környezete valaha impozáns angol kertnek volt kiépítve. A II. világháború után iskolaként, majd a helyi Állami Gazdaság éttermeként funkcionált, 2003-ban pedig az Agroprodukt Zrt. tulajdonába került és jelenleg meglehetősen romos állapotban várja, hogy újra régi fényében ragyogjon. Az elhagyatott kastélyok szerelmeseinek kiváló úti cél, ám csak korlátozottan látogatható. Külsővattól a 834-es sz. utat követve, Nemesszalók települést a Dabronyi úton elhagyva, majd Dabrony és Kisszőlős községen keresztül érjük el kastélytúránk következő állomását, Somlószőlőst. A hosszú 22 km-est táv alatt szüneteket tartva megcsodálhatjuk az útba eső már említett falvakat, erőt merítve az út folytatásához, míg el nem érjük kastélytúránk második állomását a Zichy-kastélyt Somlószőlősön. A 15. századtól van utalás arra, hogy a mai kastély helyén egy udvarház állt. 1850 körül az udvarház helyére egy egyemeletes romantikus stílusú, angol árokkal ellátott kastélyt épített Zichy-Ferraris Manó. E mozgalmas tömegű és aszimmetrikus alaprajzú épület a magyarországi gótizáló romantika egyik korai, angol romantika hatását mutató emléke. Zichy-Ferraris Manó felesége tehetős, angol származású lány volt, aki azonban a korabeli történetek szerint beleszeretett egy fiatal magyar főúrba. A nő beleőrült a szerelembe és öngyilkos lett. A hagyomány szerint férje a temetés után költözött Nagyszőllősre, amely fontos társasági központ lett. A kastély mellé Zichy-Ferraris Manó végakarata szerint kripta épült. A Zichy-Ferraris család után örökségként a Watzdorff famíla kezére került a kastély. Watzdorff Lajos 1935-ig a kastélyban is élt, azonban a kastélyt és a birtokot 1936-ban a Watzdorff család tartozásai miatt elárverezték, és a falu tulajdonába került. A birtokot kisebb részekben megvásárolták, az épületet többféle hasznosítás után (tanács, óvoda, magtár) 1999-ben értékesítették, jelenleg magántulajdonban van. A hosszadalmas túra végeztével a településen kiváló pihenési, kikapcsolódási lehetőséget biztosít az 5 ház birtok nevű szálláshely. Aki érez még magában egy kis erőt, az folytathatja útját. Túránk utolsó állomása Somlószőlőstől 2.2 km-re fekvő Doba község, melyet a Kossuth utcát követve érünk el. A településen az Erdődy-kastélyt és parkját érdemes felkeresni. Az országos műemlékvédelem alatt álló épületet 1836-ban klasszicista stílusban építette gróf Erdődy Kajetán a Somlóvár nevű dombra. Tervezője Charles Moreau neves francia építész. A kastély körül elterülő parkot tölgyes erdőből alakították ki. Az angolkert elemeiről, a fákról, bokrokról maga a táj gondoskodott. A tervező felhasználta az adott természeti környezetet, csak a vizeket kellett az erdők és a legelők közé rendezni. A park az angolkertek nemzetközi nyilvántartásában is szerepel. A létrejött kastélykert hazánkban egyedülálló. Nemcsak mérete miatt (akkora, mint a Városliget: 100 ha!), hanem kertépítészeti koncepciója miatt is jelentős. 2015-ben pályázati forrásból a kastélykertet teljes körűen megújították. Napjainkban a kastély épülete a Csolnoky Ferenc Kórház Pszichiátriai Rehabilitációs és Szocioterápiás Osztályaként működik, csak kívülről lehet megtekinteni, nem látogatható. A park a betegek megzavarása nélkül- szabadon látogatható. Ha elfáradtunk, akkor a Várkapitány Pincészetben pihenhetjük ki a kirándulásunk fáradalmait. Másnap pedig újult erővel vághatunk bele a Somló vár romjainak felfedezésébe. A vár Doba mellett a hegy északi részén található. A hegyoldalban lévő parkolóból turistajelzés vezet felfelé, csak gyalog lehet megközelíteni. A várat vélhetően a tatárjárás után építették, első írásos említése 1352-ből való. Leghíresebb tulajdonosa Kinizsi Pál, de a Garaiak és Rozgonyiak is birtokolták.1495-ben Erdődy Bakócz Tamás egri püspök vásárolta meg, aki a várat reneszánsz várkastéllyá alakítatta. A vár soha nem került török kézre. A Rákóczi-szabadságharc idején Vak Bottyán szabadította fel, ám a szabadságharc bukása után stratégiai szerepe megszűnt és romlásnak indult. Jelenleg állami tulajdonban van, felújítása, rendben tartása folyamatos.

Várkesző- Magyargencs- Kemeneshőgyész- (Marcalgergelyi)- Békás- Mezőlak

Körtúránk első állomása Várkesző település, ami Pápa és Tét városától is 20-20 km-re fekszik. Várkeszőn a Keszői vár romjainak megtekintésével kezdhetjük túránkat. Az 1295-ben épült árpád-kori várat először Tivadar győri püspök egy oklevelében említették. A vár még a Rákóczi-szabadságharc idején is állt, a falait végül 1795-ben a győri püspökség romboltatta le. A vár romjai a Rába-parti csárda mellett találhatóak, jelenleg is láthatóak, környezetében pihenőpadok vannak. Utunk folytatásaként Magyargencs község következik, amely a kúriák községe. Várkeszőt a Kossuth utcán hagyjuk el, majd egy 8 km-es távot megtéve a Petőfi úton érkezünk meg Magyargencsre. A falu közkedvelt volt a nemesek körében, így számos kúriát, kastélyt találunk itt. Az első a Széll- kastély. A kastély helyén eredetileg egy egyszerűbb barokk épület állt, amelyet a 18. század második felében építettek, de 1916-ban leégett. Újjáépítették, és ekkor nyerte el a ma is látható formáját. A földszintes épület a késő barokk mellett magán viseli a szecesszió és az eklektika stílusjegyeit is. Sokáig iskola működött a kastély falain belül, majd az intézmény megszűnésével Hertelendy Miklós, az 1848-as forradalom huszárezredese emlékére alakítottak ki itt egy hadtörténeti kiállítást, amelyen eleinte csak 1848-as huszáregyenruhákat és fegyvereket állítottak ki, de miután támogatóra találtak, jelentősen kibővült a gyűjtemény, és ide helyezték a falu helytörténeti kiállítását is. A kastély hétköznapokon 10 órától 16 óráig, hétvégén 10 órától 5 óráig várja a látogatókat belépődíj fejében. A következő látnivaló a Hátzky-kastély. A magántulajdonban lévő kastélyt a 19. század elején építették romantikus stílusban. Ma is látható, két körbástyás arculata 1860-ban alakult ki. Továbbhaladva a Barcza- kúriát nézhetjük meg, amely késő eklektikus stílusban épült 1904-ben. A dísztermében század eleji cserépkályha látható. Építtetője Hátzky Sándor magyargencsi földbirtokos volt. Később a Barcza családhoz került, a háború után óvoda, majd tanácsháza működött az épületben, jelenleg ez az épület is magántulajdonban van. A községben a Hertelendy-kúria a sorban következő emlék. Itt lakott Hertelendy Miklós (1813-1877), az 1848-as forradalom huszárezredese. Hertelendy harcolt a pákozdi ütközetben, és nagyobb szerepe volt a szolnoki és isaszegi győzelmekben is. Miután 1849 októberében letette a fegyvert, magyargencsi birtokán gazdálkodott. Fehér márvány síremléke az Ótemetőben található. Az épületben napjainkban óvoda működik. A kúriák községében élményekkel gazdagodva folytathatjuk utunkat Kemeneshőgyész felé. A magyargencsi Petőfi úton haladva a településtől 3 km-re helyezkedik el Kemeneshőgyész. Itt a Radó-kastélyt érdemes felkeresni. Az impozáns kastély már 1900-ban állt. A falu legnagyobb birtokosa, az 1500 hold feletti területtel rendelkező Radó család építtette. A kastélyban az államosítást követően iskola működött, majd annak megszűnése után az önkormányzat tulajdonaként könyvtári, művelődési házi funkciót töltött be. Jelenleg rendezvénytérként funkcionál. Látogatható időpont egyeztetés után (Molnár Veronika 06-30/507-9215). Élményekben gazdagodva utunk ezt követően pihenéssel folytatódhat, a marcalgergelyi Joó-tó és szabadidőpark várja vendégeit. A szálláshelyet, Magyargencset elhagyva, majd Kemeneshőgyészen áthaladva, később Szergény felé elkanyarodva és áthaladva Marcalgergelyi település szélén találjuk. A pihenést követően a következő nap Békás felé vehetjük az irányt. A szabadidőparktól a Köztársaság út felé haladunk, majd balra fordulva egy 6.5 km-es szakasz következik, ezt követően Mihályházánál balra, majd kis idő után jobbra fordulva az utat 2 km-en keresztül követve érkezünk meg Békásra. A településen a Békássy- kastélyt érdemes megnézni. Az épületet a Békássy család építette az 1870-es évek végén klasszicizáló eklektikus stílusban. A település képét és hangulatát meghatározó kastélyt angolpark veszi körül, amelyben a csa¬lád kriptája, egy neogót kiskápolna található. A kastély az 1920-as évektől a Vécsey család bir¬tokába került, a szocializmus alatt nevelőotthon volt, jelenleg magántulajdonban van, korlátozottan látogatható. Túránk végállomásaként Mezőlak település következik. A Rákóczi úton haladva, majd balra kanyarodva egy 3.1 km-es távot követően érkezünk meg a településre az utolsó kastélyhoz a Sold- kastélyhoz. Az országos műemlékvédelem alatt álló épületet eredetileg az Esterházy csa¬lád építette a 19. század közepén. A 20. század elején Szold Zsigmond vette bérbe, majd alakí¬totta át- ekkor készült az épület sarokpavilonja és ekkor kapott szecessziós díszítőelemeket is. A kastély jellegzetessége a bádogtetős kupo¬lája, amely régebben víztartályként funkcionált. 1946-ban a kúria nagyobb részét a földműves-szövetkezet használta. Napja¬inkban Mezőlak község önkormányzatának tulajdonában van, egyik felében a Mezőlaki Horgászegyesület irodája, illetve zenei stúdió található.

Lovagolni jó:

Gombi Lovarda- Nemesszalók

A lovak és lovaglás szerelmeseinek széleskörű szolgáltatásokat nyújt a Gombi Lovarda. Vállalnak lovas oktatást (kezdőtől haladó szintig), tereplovagoltatást, kirándulások szervezését lóháton, hintóztatást, sétakocsikáztatást. Emellett a téma kedvelői informálódhatnak, tanulhatnak a magas szakmai ismeretekkel, tudással, szakmai anyaggal rendelkező személyzettől. Bejelentkezés és további információ a 06 20 443 83 88-as telefonszámon, illetve személyesen a Nemesszalók, Fő u. 41. címen kapható.

Csengő Lovasterápia és lovasközpont

A lovassportok szerelmesei a falu visszatérő vendégei, hiszen a lovas életnek a faluban nagy hagyományai vannak. Az iskolások a faluban lovasszakkörön ta¬nulhatnak lovagolni, valamint hobbi ló tartás is van a településen, és terápiás lovaglásra is lehetőség nyílik a faluban.

 


Hagyományok nyomában:

Kerta- Kiscsősz- Egeralja- Marcalgergelyi

Kerta 27 km-re helyezkedik el Pápától a Somló-hegytől nyugatra. A helyi hagyományok megőrzése, bemutatása fontos szerepet kap a községben. A kertai közélet meghatározó alakja volt Süle Sándor. Itt született, majd az itteni iskola tanára, később tanfelügyelője majd iskolaigazgatója volt. Aktívan részt vett a közéleti tevékenységekben. 1937-től rendszeresen jelentek meg írásai és tanulmányai, amelyekben az iskolai nevelés és a helytörténeti kutatás legfontosabb kérdéseivel foglalkozotak. Helytörténeti gyűjteményét szakmai műgonddal sokéves kutatómunka eredményeképpen állította össze. Majd helytörténeti gyűjteményeinek jelentős részét a kertai iskolának ajándékozta, amelyet állandó kiállításon mutatnak be. A gyűjtemény jelentőségét emeli, hogy 1995-ben jelent meg A felszabadult Kerta 10 éve című monográfiája, amely 1945 után az első helytörténeti könyv volt. Hagyományok nyomában túránk következő állomása Kiscsősz. Kertát a Dózsa úton hagyjuk el, ezt követően közel 2 km után Iszkázon keresztülhaladunk, majd további 4 km után érünk el Kiscsőszre. A falu kiemelkedő hagyományőrző tevékenysége miatt egyre ismertebb, a falusi turizmus fejlesztésével pedig egyre fejlettebb. A hagyományok bemutatásában központi szerepe van az interaktív faluháznak, amely túránk következő állomása. Tovább folytatva a kirándulásunkat Egeralja településen a Helytörténeti gyűjteményt ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. Egeralja 5.8 km-re található Kiscsősztől Csögle településén keresztülhaladva. A falu Helytörténeti gyűjteményét Szalóky Károly földműves, költő és festő gyűjtötte össze és dolgozta fel. A gyűjteménynek jelenleg csak a kültéri, mezőgazdasági gépeket bemutató része látogatható. Hagyományőrző túránk utolsó állomása a Marcalgergelyiben található Tájház. A két település közti távolság 13 km, Egeraljáról Nemesszalók irányába kell haladni, majd Nemesszalókon áthaladva érjük el Marcalgergelyit. Az itt található Tájházat felújítását követően 2014-ben adták át. Helyszínt biztosít a közösségi rendezvényeknek, programoknak, valamint bemutatja a helyi életet, szokásokat. Előzetes bejelentkezés a +36-30-632-0271-es telefonszámon, Szabó Balázs polgármester úrral történő egyeztetés után.

Nagyacsád- Egyházaskesző- (Marcaltő)- Malomsok

Nagyacsád 9 km-re fekszik Pápától az Acsádi úton haladva nyugati irányban. A hagyományőrző túrák első állomásaként a településen látható Helytörténeti és Iskolatörténeti kiállítást érdemes felkeresni. A kiállítást a Polgármesteri Hivatal tetőterében alakították, amely a régmúlt idők használati tárgyait, a helyi lakosok által készített és felajánlott kézimunkákat, hímzéseket, a régi iskolákból fennmaradt tárgyakat mutatja be. A kiállítás a hivatal nyitvatartási idejében ingyenesen látogatható. További információ a 06- 30/346-7583 telefonszámon (Szalóky Nándor) kérhető. Kirándulásunkon tovább haladva Egyházaskesző felé vehetjük az irányt. Itt a Falumúzeumot és fotókiállítást ajánljuk a kíváncsiskodók figyelmébe. A település a 8.3 km-re található északi irányba Nagyacsádtól. Nagyacsádot elhagyva Nemesgörzsönyön keresztül érhetünk a faluba. A falumúzeum civil összefogás eredményeként jött létre, és a Polgármesteri Hivatal épületének tetőterében került kialakításra 2012-ben. A gyűjtőmunkát néhai Vadas Béla helyi tanító kezdte 30-40 évvel ezelőtt. Ehhez társult Ács Zoltán helyi lakos felajánlása, aki az önkormányzat rendelkezésére bocsájtotta magángyűjteményét, amelyek között a paraszti élet eszközei, bútordarabjai, gazdálkodási szerszámai is megtalálhatóak. A kiállítás része egy régi fényképekből álló kiállítás, amely a település lakosai által átadott, összerendezett képeket tartalmaz. A képek rendszerezése szintén helyi lakos, Viszló Tibornak munkája volt. A civil és önkormányzati összefogás eredményeként a múzeumban megelevenedik a falu történelme. A múzeum hivatali időben (hétfőtől-péntekig, 8-16 óra között) bármikor látogatható. Egyéb időpontokban előzetes telefonos egyeztetés után felkereshető. Időpont egyeztetés a 06-20/263-4278 (Lendvai Jánosné) telefonszámon történik. Igény esetén tárlatvezetés is igényelhető. A helytörténeti túra ezután Malomsok településen folytatódik. Egyházaskeszőtől a Vasút úton keresztül veszünk búcsút, majd kb. 1 km megtétele után jobbra kell fordulnunk. Ezt követően 4 km teszünk meg Marcaltő településig, amelyet a Béke úton keresztül hagyunk el, végül további 3.7 km megtétele után érkezünk meg Malomsokra. A malomsoki Helytörténeti kiállítást a Malomsoki Baráti Kör kezdeményezésére 1986-ban a régi postahivatal helyén hívták életre a község lakói. Kenyérkereső paraszti eszközök, lakásfelszerelési tárgyak, az egyesületi élet dokumentumai és más írott emlékek kerültek a gyűjteménybe, amelynek anyaga folyamatosan bővül. A gyűjtemény előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Időpont egyeztetés a 06-20/454-5680 (Fintáné Dóra Mária) telefonszámon történik.

Vaszar- Gecse

Vaszar 10 km-re északi irányban található Pápától. A település a környező falvak között mindig is központi szerepet töltött be. A Helytörténeti kiállítás a helyi Ihász Gábor nyelvész paptanárról elnevezett iskolában kapott helyet. A tárlat Vaszar és a környező községek múltját, hagyományait, tárgyi emlékeit mutatja be. A kiállítás iskolaidőben folyamatosan nyitva tart és ingyenesen látogatható. Hétvégenként és iskolai szünetekben bejelentkezés szükséges a megtekintéshez, melyet a 0620/982-9221 (Varga Péter) telefonszámon lehet megtenni. Túránk második állomása a Vaszartól északi irányban 5.9 km-re lévő Gecse település Falumúzeuma és szőlőhegye. A településen a falumúzeum az érdeklődők számára bemutatja a falu történetét, és a régi falusi életmód mindennapjait. A múzeum a Kossuth u. 23. szám alatt található, előzetes érdeklődés után megtekinthető naponta 8-16. óra között. A 0689/356-925 telefonszámon lehet érdeklődni.

Nyárád- Nagygyimót

Nyárád 10 km távolságra található Pápától. A hagyományőrző gyűjtemények után érdeklődők számára a településen többféle látnivaló is kínálkozik. A községben még fellelhető népművészeti bútorokat, használati eszközöket, népviseleti ruhadarabokat, a helyi "Fehérhímző" szakkör munkáit és Horváth Géza fotóművész kiállítását a Falumúzeumban lehet megnézni, ami jelenleg a nyárádi IKSZT épületében található. Szintén az épületben található az öt földrész 400 trófeáját felvonultató Kozma Sándor és családja tulajdonát képező vadászati kiállítás. A gyűjteményben olyan különlegességek találhatóak, mint az aligátor, vagy az angliai vízi őz (agyaras őz), de óriás jávorszarvast, kafferbivalyt is láthatunk. A kiállítás nem csak a vadászati trófeákat, hanem a régi vadászati eszközöket is bemutatja. Az IKSZT udvarán a kemence és a színpad mellett egy erre kialakított színben pedig tradicionális mezőgazdasági eszközbemutatót találunk, amely a mezőgazdasági művelés hagyományos eszközeit mutatja be, illetve szezonban (március-október) itt próbálható ki a kisállat simogató, amelyben birkák, kecskék, nyulak és malacok várják a látogatókat. A hivatalos nyitva tartási idő szerint hétköznapokon 9-12 és 15-20 óráig, szombaton 15-22 óráig lehet meglátogatni a kiállításokat. Nyárádot elhagyva a következő állomás Nagygyimót község ahol a Hagyományok Háza és a Helyi Kincsek Háza várja az érdeklődőket. Nyárádról a 834-es sz. úton juthatunk el Pápára. A város külső részén található bevásárlóközpontoknál egyenesen áthaladunk a körforgalmon, majd a Celli úton folytatjuk utunkat, egészen az Erkel Ferenc útnál található körforgalomig, ahol jobbra kanyarodunk. Ezen haladunk egészen addig, amíg el nem érjük a 832-es sz. utat. Erre rákanyarodva aztán továbbhaladunk egészen Nagygyimótig. A két település közti út hosszúnak mondható (majdnem 17 km), pihenésképp Pápán számos lehetőség kínálkozik megállni és rövid pihenőt tartani. Nagygyimótra érve a Hagyományok Háza a helyi termelői piac melletti udvarban várja a kíváncsi turistákat. A kiállítótér a paraszti világ tárgyi emlékeit őrzi, és eleveníti fel a látogatók előtt. Az autentikusan felújított épületben kemence és a régi idők hagyományait tükröző konyha is működik, amely gasztroprogramok (pl. befőzés) színhelye is. A falu időszakos kiállítótere a Helyi Kincsek Tára, ahol változó tárlatok várják a látogatókat. Mindkét látnivaló folyamatosan látogatható, de előzetes bejelentkezés szükséges. Időpont egyeztetés a 06-30/331-3840 telefonszámon (Szaller Zsolt) történik. Amennyiben a hosszú utazás alatt elfáradtunk Nagygyimóton az Öregséd Vadászegyesületnél van lehetőségünk megszállni.

Noszlop

A hagyományőrzés tekintetében fontos település Noszlop, ami Pápa városától 20 km-es távolságra található. A látnivalók között feltétlenül meg kell említeni a noszlopi Helytörténeti Múzeumot. A helytörténeti kiállítás a Dózsa György utcában egy szépen felújított, háromosztatú parasztházban kapott helyet. A tárlatot 2000-ben a falunap alkalmából nyitották meg, alapítója Czepek Béláné. A kiállítás a régi falusi élet tárgyait, mezőgazdasági eszközeit mutatja be. A kiállítás megtekintésekor a látogató, egy századelőn élő noszlopi család mindennapjaiba nyerhet betekintést. A gyűjtemény előre egyeztetett időpontban folyamatosan megtekinthető. Időpont egyeztetés a 06-88/ 234-049 telefonszámon történik.

Művészetek nyomában

Vinár- Dabrony- Doba- Iszkáz

Vinár közúton 21 km-re fekszik Pápától a Marcal folyó árterében. Itt született 1943-ban Ézsiás István klasszikus konstruktivista szobrász. A művész jelenleg Budapesten él, de ezer szállal kötődik szülőfalujához, ahol a művész tiszteletére, életútja és munkái bemutatására kiállítást rendeztek be a Közösségi Ház udvarában lévő épületben. A kiállítás szerdánként 8-12 óra között tart nyitva hivatalosan, de előzetes egyeztetés alapján bármely nap látogatható. Vinárról Dabrony felé vehetjük az irányt. A Köztársaság úton kell haladni, majd a marcalgergelyi Kossuth utcára rákanyarodni. Ezt az utat követve 3 km múlva Nemesszalókra érünk. A településen keresztülhaladva kb. 4.5 km múlva a Dabronyi úton haladva érünk el Dabronyba. A település híressége Gárdonyi Géza. Itt tanított egy éven keresztül 1884-1885 között és itt vette feleségül a helyi plébános unokahúgát Csányi Molnár Máriát. Gárdonyi itt írta A lámpás című regényét, illetve az Ábécéskönyvet is. A településen az íróra mellszobor emlékeztet, melyet a művészetek nyomában túránk második állomásaként nézhetünk meg. Dabronyból Dobára folytathatjuk túránkat. Dabronyt a Malom út irányában hagyjuk el. Közel 5 km után Kisszőlős község a következő település. Kisszőlősön keresztülhaladva kb. 2.7 km múlva Somlószőlősre érünk. A somlószőlősi Kossuth Lajos utcán kell végighaladnunk, majd ennek végén a Somlói útra rákanyarodni és 1.5 km múlva Dobára érkezünk. A település híres alakja Koperniczky Enyi István festőművész. Koperniczy Bakonyjákón született orvos, aki munkája mellett hobbiból festett. Az 1956-os forradalom után az Erdődy- kastélyban működő tüdőszanatóriumot vezette. Nagyon megszerette a vidéket, kedvenc festészeti témája lett a Somló. Itt vásárolt egy kis birtokot, ahol később megépítette az alkotóházát is. A képtárban mintegy 60 festménye látható. Végrendeletében minden ingó és ingatlan vagyonát, féltett, szeretett festményeit Doba község örökölte, azzal a feltétellel, hogy méltóképpen gondozzák, egyben tartják, s az utókornak megőrzik azokat. A képtár megtekintése előre egyeztetett időpontban lehetséges. Időpont egyeztetés a 06-30/939-55-61 (Horváth Zoltán) telefonszámon történik. Dobán a három állomásos túránkat lehetőségünk van kipihenni, Antmann Zsolt Vendégháza, a Juhfark Vendégház és Papp Katalin Vendégháza szálláslehetőséget kínál az ide érkezők számára. A túra következő állomása a pihenőnap/napok beiktatása után Iszkáz település. Dobát a Kossuth Lajos út felé hagyjuk el, majd jobbra kanyarodunk és rátérünk a Somlói útra. Ezt egy közel 6 km-es szakasz követi, mely látnivalókban gazdag, csodákkal teli, hiszen megkerüljük a Somló hegyet. Somlójenőnél a 8-as sz. útnál szintén jobbra fordulunk. Ezen az úton 1 km-et teszünk meg, majd újra jobbra fordulunk és a Petőfi úton 5.7 km megtétele után megérkezünk Iszkázra. Iszkáz Nagy László író szülőfaluja, itt található a Nagy László emlékház. Az emlékház az író szülői háza, 1984-ben a költő tiszteletére emlékházzá alakították. Az emlékház fő célja Nagy László szellemi örökségének ápolása, művészetének szélesebb körben való megismer¬tetése. A ház rendhagyó irodalomórák, előadások, kiállítások, beszélgetések színhelyeként is szolgál. Az emlékházban található a Bolgár szoba, amelyet a bolgár kormány rendezett be a költő emlékére, hiszen Nagy László számos művet fordított bolgárról magyarra, és ő tette ismertté a bolgár irodal-mat Magyarországon. Az Emlékház hivatalos nyitva tartása: Március 15.–október 23. között, keddtől- vasárnapig: 10–18 óráig (hétfőn zár¬va). Az emlékház a fentitől eltérő időpontban is látogatható. Előzetes bejelentkezés a 06-30/938-00-15 (Cseh József) telefon¬számon történik.

Kemenesszentpéter

Kemenesszentpéter 25 km-re található Pápától Nagyacsád, Nemesgörzsöny, Egyházaskesző útvonalon. A település szülötte Soproni Horváth József (1891-1961) festő, tanár „az akvarell poétája”. Soproni Horváth József legnagyobb művészettörténeti érdemeként azt szokták megemlíteni, hogy a vízfestést az olajfestészettel egyenrangúvá emelte. Soproni Horváth József legtöbb festménye Sopronban a Cézár házban van kiállítva, hiszen élete jelentős részét Sopronban töltötte, ám a szülőfalu is méltóképpen emlékezik meg híres szülöttjéről, hiszen életét, személyes tárgyait és festményeit bemutató, 2007-ben átadott emlékházzal tiszteleg a festő előtt. A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Időpont egyeztetés a 06-20/463-3254 (Töreki Nikolett) telefonszámon történik.

Vanyola

Vanyola 14 km-re Pápától észak-keleti irányban helyezkedik el. A 8332-e sz. úton haladva, majd arról Csót előtt balra lekanyarodva találjuk. A település szülötte a reformkor egyik kiemelkedő személyisége, Vajda Péter költő, drámaíró, MTA tag, Vajda János költő nagybátyja. Nagyhatású reformkori gondolkodó, emberi nagysága, politikai magatartása, erkölcsi rendíthetetlensége, rendkívül vonzó egyénisége, óriási műveltsége, publicisztikai ereje, kétségtelen hatása a negyvennyolcas nemzedékre, elsősorban éppen Petőfire. Szellemi örökségét a település méltóképpen őrzi, az emlékház nem csak Vajda Péter, hanem az egész reformkor előtt is tiszteleg. Az Emlékházat Vanyola Község Önkormányzata 2006-ban újította fel. Minden évben a születésnapján ünnepséget tartanak, közösen emlékeznek rá tanulók, pedagógusok és a község lakói. Helyben iskolát, óvodát, utcát neveztek el róla.

Mulasson velünk:

Gasztronómiai és hagyományőrző rendezvényeket szinte valamennyi településen rendeznek ahol a szórakozásé a főszerep. Február hónapban Kiscsőszön a Dezső Disznó a Mennybe megy rendezvény, Noszlopon pedig a Noszlopi Tészta és Kocsonyaparádé várja az érdeklődőket. Június hónapban Falunapok, valamint a Mihályházi Táncfesztivált rendezik meg. Júliusban szintén falunapok, illetve a Séd- DŰLőngélő fesztivál Somlószőlősön, a Kiscsőszi Pajtafesztivál és a nyárádi Nemzetközi vadfőző verseny várja az érdeklődőket. Augusztus hónapban falunapokat és a Diófás főzőversenyt lehet meglátogatni. Szeptemberben tartják a nyárádi Krumplifesztivált, októberben szüreti felvonulásokat, decemberben betlehemezéseket, Mikulás ünnepeket, Adventi vásárokat.