Gemara SK - Turism

MALOMSOK

Malomsok, ez a kedves, hosszan elnyúló 540 lakost számláló település rendkívül kedvező táji környzetben, a Kisalföld déli peremén, a Rába, Marcal és ezeket tápláló folyók ölelésében fekszik a Pápa-Győr és Pápa- Csorna közlekedési utak között. A település közigazgatásilag Veszprém megyéhez, azon belül is a Pápai járáshoz tartozik, Pápától 16 km-re, Győr városától pedig 35 km távolságra helyezkedik el. Buszok Pápa és Csikvánd irányába közlekednek, biztosítva Győr irányába is a csatlakozást, vasútállomás legközelebb Pápán található.

A település neve vélhetően azokra a (vízi)malmokra utal, amelyek a településen a Rába szabályozásáig működhettek és amelynek maradványai a falu határában a mai napig fellelhetőek.  A települést 1325-ben említik először az oklevelek, de római kori leletek is kerültek elő a településről. A 14. és a 15. században Malomsok birtokainak nagyobb része a Marczaltőyeké, majd az Amadé és Gingli család kezébe került. A török seregek többször feldúlták a települést, emiatt a lakosok elmenekültek, elhagyták az ősi falut és áttelepültek a Marcal ártere által védettebben fekvő újmalomsoki falurészbe, ahol 1760 táján már önálló falu alakult Újmalomsok néven, míg a régi falu Ómalomsok nevét vette fel. A település 1325-1760 között egységes falu az ómalomsoki falurész helyén, majd 1760-1960 évek között Ó- és Újmalomsok néven két önálló település, végül az 1950 óta Malomsok néven egyesített község.

A 20. század elejére a település Esterházy Sándor, majd gyermekei kezére kerül, ők birtokolják a malomsoki részeket is. Tőlük jelentős részeket bérelt a hadügyminisztérium, közte Előhegy pusztát is legelőivel, ahol a katonaság számára lovakat tenyésztettek az 1920-as évek elejéig. Az 1945.évi földosztás után az egyben maradt 654 holdnyi birtokon a Pápai Sertéstenyésztő Vállalat, majd Pápai Állami Gazdaság gazdálkodott évtizedeken át. Végül a Malomsoki Szebb Jövő Termelőszövetkezet és jogutódjai kezelésébe került a földterület.

Jelenleg az ártéri erdőktől eltekintve a falu határa mezőgazdasági művelés alatt áll. Jellemző művelési ág a szántó, viszonylag nagy területet foglalnak el a legelők, de rét is található. Ennek ellenére településen élő emberek a növény- és állattenyésztésből nem tudják magukat eltartani, így a mezőgazdasági tevékenység minőségi fejlesztése feltétele a gazdasági fejlődés előmozdításának, csakúgy mint a térség adta lehetőségekből adódó turizmus fejlesztés.

A települést körbeölelő táj szépsége, a természetes vízfolyások és partjai, továbbá más településekkel való kapcsolatok ápolása és épített örökségének megőrzése alapját képezheti a kiránduló és vízi turizmus fejlesztésének. Itt kell hangsúlyozni azonban a vízfolyások medrének tisztítását és a vízminőség javítását is, amelyek hiányában a turizmus ilyen irányú fejlesztése nem megvalósítható. Mint a környék egyik turizmusban kiemelten érintett települések egyike, szállásférőhelyek megteremtésével, szolgáltatások, programszervezések biztosításával jelentős szerepet vállalhat a térség idegenforgalmából. A település vonzerejét mutatja, hogy Ómalomsok településrészen már számos külföldi ingatlantulajdonos is rendelkezik szépen felújított nyaralóépülettel.

A településen kevés a klasszikus értelemben vett, eladásra szánt helyi termék, azonban számos helyi lakos készít kedves dísztárgyakat, bútorokat saját gyönyörűségére: Fintáné Csillag Piroska és Boros Brigitta quilling dísztárgyak készítésével, Ligetvári Sándorné foltvarrással, Telbisz Bálintné és Szabó Ferencné évszakos szalmabábuk készítésével, Páll Levente kézműves bútor készítésével foglalkozik. A kézművesek kiállításaikkal a helyi rendezvényeket gazdagítják.

Helyek, amelyeket érdemes felkeresni

Marcal és Rába folyók malomsoki szakaszai:

A Marcalt és a Rábát Malomsoknál alig fél kilométer választja el egymástól. Itt kezdődik a Marcal alsó szakasza, amely során a Gerence patak torkolata után elmarad az erdő, és a Marcal Ó-és Újmalomsok településrésze közötti hídhoz érkezik be. A település a Rába jobb partján fekszik a gát közelében, változatos növény- és állatvilágot mutatva. A táj szépségét megismerni kívánó gyalogos túrázók új útvonalat vehetnek birtokba a környéken: az úgynevezett „Rába-menti turistautat”, amely Kemenesszentpétertől Malomsokig 13 kilométeres hosszban vezet a Rába jobb parti árvízvédelmi töltésén.

Malomsoki evangélikus templom:

Az 1760-ban épült későbarokk templom mai formáját az 1920-1923 között végzett átalakítás és bővítés idején nyerte el. A templomban három emléktábla található: az I. és II. világháborúban elhunytak, illetve a falu egykori lelkésze a gályarabságot szenvedett Edvi Illés Gergely emléke előtt is tábla készítésével adóztak a helyiek. A templom külső és belső felújítása 2006-ban történt meg. A településen rendkívül erős az evangélikus közösség, a Malomsoki Evangélikus Egyházközség fenntartásában működik Marcaltőn a Kmety György Evangélikus Általános Iskola és Óvoda is.

Ómalomsoki katolikus templom:

Klasszicista stílusú templom építése 1777-ben kezdődött, 1936-ban tetőzete leégett, mai formáját ezen felújítás után nyerte el. A templom jobb és bal oldalán, a bejárathoz közel márványtáblák hirdetik a két világháborúban  hősi halált halt 14 ómalomsoki emlékét, továbbá Németh Károly kántortanító emlékezetét. A templomban található Nyulasi József pápai fafaragó Krisztus-arc című alkotása is.

Helytörténeti gyűjtemény:

A Malomsoki Baráti Kör kezdeményezésére 1986-ban a környéken elsőként, a régi postahivatalhelyén helytörténeti gyűjteményt hoztak létre a község lakói. Kenyérkereső paraszti eszközök, lakásfelszerelési tárgyak, az egyesületi élet dokumentumai és más írott emlékek kerültek a gyűjteménybe, amelynek anyaga folyamatosan bővül. A gyűjtemény előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Időpont egyeztetés a 06-20/454-5680 (Fintáné Dóra Mária) telefonszámon történik.

Helyi termelők, vállalkozások, kézművesek