Gemara SK - Turism

Várkesző

A 184 fős területű Várkesző a Veszprém megyében, a Pápai járásban, a Rába-folyó árterében, az Alsó-Kemeneshát kistájban terül el. Fekvése rendkívül kedvező: a Rába mentén futó, a Pápát Sárvárral összekötő út mentén helyezkedik el, Pápától és Téttől is 20 km-re található. Közigazgatási területét vasútvonal érinti, amely két kilométerre van a belterülettől. Hídja a Rábán jelentős vasúti és közúti átkelőhely.

Várkesző és környéke már az őskorban is lakott hely volt, a település első írásos említése 1361-ből származik. Várkesző már az Árpád-korban is a Rába egyik védvonala volt. A várat körülfogta a Rába vize, így a vár jól védhető volt a támadások ellen. A 14. században a gróf Cseszneky  és a banai Zsidó család rendelkeztek itt nagyobb birtokkal, de legjelentősebb birtokosa mindvégig a győri püspökség volt. A lakosság nagy része földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, a talaj adottságaiból fakadóan főként gabonaféléket és burgonyát termeltek a földművesek.

A 20. században a lakosság elszakadt a hagyományos mezőgazdasági termeléstől, a településen élők már a pápai, győri, veszprémi üzemekben dolgoztak, illetve a helyi termelő szövetkezetben kaptak munkát.

A kis, egyutcás település lakosai nem is tértek vissza a terület adta mezőgazdasági művelés lehetőségéhez, hiszen az aktív korú lakosság továbbra is a környező települések (Szany, Tét, Pápa, Győr) üzemeibe jár dolgozni.

A településen emiatt a munkanélküliség nem jelentős, ám a lakosság fele nyugdíjas, a település tehát elöregedő. Lakóinak száma feleződött az utóbbi negyven évben. Jelenleg több mint 30 lakatlan ingatlan található a faluban.

A település határában fekvő jó minőségű földeket környékbeli, de nem helyi nagygazdák birtokolják vagy bérlik, a turizmusnak pedig nincs megfelelően kiépült infrastruktúrája (strand, szálláshelyek) a településen, azaz a település üdülési-rekreációs potenciálja kihasználatlan. Ezen kihívások megoldása az önkormányzat és a lakosság közös feladata.

Helyek, amelyeket érdemes felkeresni

• Rába-parti pihenő és üdülőtelep: A település nemcsak a környék, de Pápa és Devecser lakosai számára is kedvelt kirándulóhely volt az utóbbi évekig. A Rába- parton épült szabad strand és a közelében lévő csárda valamikor fontos pihenő-és találkozóhely volt. Strandoltak a családok és még zenei fesztiválokat is tartottak itt.

Bár a Rába-part kedvessége, természet közelisége és nosztalgikus hangulata még mindig megállásra készteti az erre járót fontos megjegyezni, hogy a fürdés lehetősége a folyóban jelenleg nem biztosított (infrastrukturális hiányosságok miatt) és a csárda is elhanyagolt állapotban van, azonban az önkormányzat példás rendben tartja a területet, amely jelenleg pihenőparkként funkcionál padokkal, bográcsozásra alkalmas terekkel. A pihenőt jelenleg főként horgászok használják.

A part köré épült üdülőtelep épületei megkapóak, jellegüket tekintve leginkább az alpesi üdülőházakra emlékeztetnek. Összességében elmondható, hogy érdemes kerékpárral vagy gyalogosan felkeresni a falu határában lévő Rába- partot, mert kis hídjával, üdülőházaival igazi kikapcsolódást ígér, az akácosok árnyékában pedig mindig megpihenhet a fáradt utazó.

• Keszői vár romjai: Az 1295-ben épült árpád-kori vár első említése Tivadar győri püspök egy oklevélében nyert először említést. A vár még a Rákóczi-szabadságharc idején is állt, a falait végül 1795-ben a győri püspökség romboltatta le. A megmaradt köveket útépítésre használták. A vár romjai a Rába-parti csárda mellett találhatóak, jelenleg is láthatóak, a Bakonyerdő Zrt-nek köszönhetően a várrom körül pihenőpadok és a vár történetét bemutató információs tábla került kihelyezésre.

• Millenniumi emlékmű: Az ezredfordulón került kialakításra az ezer éves magyar államiság tiszteletére létrehozott millenniumi emlékpark. A park közepén álló kopjafán a település címere látható.

• Világháborús emlékmű: 1940-ben emelték a faluházzal szemben a turulmadaras emlékoszlopot, amely az első világháborúban elesett hősi halottaknak állít emléket. 1988-ban az emlékoszlop kiegészült egy márványtáblával, ami pedig a második világháború áldozatainak nevét viseli.

• Római katolikus templom: A falu – túlnyomó részt római katolikus – lakói az 1890-es évek végén kezdtek pénzt gyűjteni templomépítésre. Az 1900-ban elkészült templom nagyrészt az Amerikába vándorolt lakosok adományaiból épült meg. A tornyot 1944-ben lebombázták, de a hívők később újjáépítették. A templom oltárképe – szokatlan módon – nem festmény, hanem egy Máriát és kis Jézust ábrázoló szobor. A bejárat mellett látható az 1926-ban emelt Szentháromság-szobor.

Helyi termelők, vállalkozások, kézművesek