Gemara SK - Turism

Bakonyszentiván

A 224 fős Bakonyszentiván Veszprém megye északi részén, a Pápai Járásban, Pápától 22 km-re keletre fekszik, a Bakony és a Marcal-medence között.

A falu a 16. században elnéptelenedett, majd az Eszterházy család az 1740-es években német ajkú katolikus családokat telepített Bakonyszentivánra, akik növénytermesztésből, állattenyésztésből és fakivágásból éltek. Ez idő tájt a falu gyarapodásnak indult. A II. világháború után a kitelepített német családok helyére felvidéki, nógrádi és békési magyar családok költöztek be.

A település jelenleg elöregedő, a fiatalok elköltöznek. A faluban maradt tenni akarók nagy része mezőgazdaságból él, de alapvetően ipari növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. A hozzáadott értékkel bíró helyi terméket előállítók száma egyelőre csekély, ennek fejlesztése a településen élők közös feladata.

Helyek, amelyeket érdemes felkeresni

• Kálvária: A Kálváriát az ún. Templomdomb keleti kaptatójára építették, a középkori Szentiván falu helyén. Az első, 1824 után épült háromkeresztes Golgotát a hívek 1873-ban bővítették. Építtetője Tülmann Jánosné Radics Magdolna. A keresztek mögé félköríves védőfalat emeltek és a keresztek előtti teret magas kőkerítéssel vették körül, a falra 7 stációfülkét ültettek. Ekkor nyerte el mai formáját.

• Római katolikus templom: A barokk stílusú római katolikus templomot 1794-ben szentelték fel Keresztelő Szent János tiszteletére. Az oltárkép Falusy Zsigmond munkája. A templom kápolnájában az Altöttingi Szűzanya-szobor látható, amely a híres bajorországi kegyhely, Altötting környékéről idetelepült német telepeseknek köszönhető.

Helyi termelők, vállalkozások, kézművesek