Gemara SK - Turism

DABRONY

 Dabrony a Marcal-medence szélén, a Bakonyaljának is nevezett átmeneti vidéken helyezkedik el, a Somló-hegytől 10 km-re. Határai egyik oldalról a Marcal-medence rétjeivel, mocsaras-lápos területeivel, másik oldalról a bakonyi erdők nyúlványaival érintkeznek.

Dabrony területe már jóval az Árpád-kor előtt is lakott volt, a ma ismert legrégebbi oklevél, mely Dabrony települést megemlíti 1240-ből való. A 15. században a település többek között Kinizsi Pál birtoka volt, a 16. század közepén lakossága a mai lakosság több mint duplája, közel 800 fő lehetett, azonban a török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század végén Dabrony népessége 458 fő. A napóleoni háborúk alatt a harcok ezen a vidéken elég élénkek voltak, a néphagyomány szerint a Német-dombi (Kálvária-dombi) kereszt alá a harcokban elesett francia katonák vannak eltemetve. A 19. század közepére a falu lakossága szépen gyarapodott, összesen 813 főt tett ki. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban a település önkéntesek állításával vette ki a részét.

Az I. és II. világháború áldozatainak előtt a település emlékművel tiszteleg. A huszadik században a falu lakosságszáma az 1000 főt is elérte, azonban ezután sajnos elkezdődött, majd fokozatosan felgyorsult a lélekszám csökkenése. 2013-ban a lakosságszám 353 fő volt, a munkanélküliség 6,5%, az egyes településrészek szegregációja folyamatos. A helyi gazdaság és a vidéki értékekre épülő turizmus fejlesztése a település sürgető feladata.

Helyek, amelyeket érdemes felkeresni

• Dabronyi Evangélikus Templom: Az országos műemlékvédelem alatt álló, gótikus stílusban épített templomot 1483-ban szentelték fel. Ez a környék egyik legrégebbi evangélikus temploma. A templom építését Kinizsi Pál nevéhez kapcsolják, hiszen a felszentelés idején ő volt a környék földesura, a feltételezésre írásos bizonyíték nincs. A reformáció üldözésekor a pápai pálosok vezetője elfoglalta a templomot. Az épületet az evangélikusok csak 1673-ban kapták vissza, amely 1706-ig felváltva hol az evangélikus, hol a katolikus felekezet tulajdonában volt. A templom a 19. század közepén leégett, újjáépítése 8 évbe telt. A legutolsó felújítás 2006-ban történt, azóta a templom régi fényében ragyogva várja a híveket és a látogatókat.

• Szent Lőrinc Római Katolikus Templom: A településen a római katolikus, ún. „kistemplom” 1770-ben épült, mely egészen 1914-ig, az ún. „nagytemplom” elkészültéig szolgálta a híveket. Az 1914-ben 10 hónap alatt épült fel a templom, amely a veszprémi érsekség területén a falvak között a legnagyobb. Legutóbbi felújítása 2012-ben történt.

• Gárdonyi Géza mellszobra: Gárdonyi 1884-85 között ugyan csak egy éven keresztül tanítóskodott a faluban, ám mégis mérföldkő volt a település az életében, hiszen feleséget is itt talált magának.
  A faluba érve mostoha körülmények fogadták, tanítóként nehéz anyagi helyzetben volt, császár ellenes nézetei miatt több helyről eltávolították. Ekkor már írt verseket, novellákat és esszéket, egyre inkább terhére volt az iskola. A szerelem ekkoriban állandó szereplője volt az életének, ebben az időben először devecseri szerelme, majd a dabronyi evangélikus lelkész lánya kosarazta ki. A szerelmi kudarcok nagyon megrázták. Ekkor a helyi plébános tizenhat éves unokahúgának kezdett udvarolni. Tanítóként nehéz anyagi helyzetben volt, édesanyját és öccsét is támogatta. Kölcsönt kért a helyi plébánostól, amit nem tudott visszatörleszteni.
  A plébános kompromisszumot ajánlott neki. Vegye feleségül unokahúgát, Csányi Molnár Máriát a kölcsön fejében. Nem szerelmi házasság volt, kényszer vitte bele a költőt a házasságba. A leány győri lakos volt, ott eskette össze őket Muraközy József, dabronyi plébános. A leány gazdag volt, szülei molnárok voltak. Leendő anyósa kétszáz pengő forintot adott nászajándékba és két Bécsig szóló vasúti jegyet. Bár a házasságkötésüket követően két-három hónapra szétköltöztek, később mégis együtt éltek és három gyermekük született.
  Gárdonyi Dabronyban írta A lámpás című regényét, amelynek témája a falusi élet keserű ábrázolása. 1884-ben itt írta az Ábécéskönyvet. A falusi gyerekeken akart vele segíteni, de a gyakorlatba nem vezették be. Így eredményt sem mutathatott fel a mű. Gárdonyi, a tanító a házasságnak megromlása miatt fordult végleg az írói pálya felé (forrás: Nagyalásony Online, Gárdonyi, a néptanító: www.nagyalasonyonline.hu)

Helyi termelők, vállalkozások, kézművesek

Szálláshely a településen